Kittenberger Kálmán utca 20.

Kittenberger neve Nagymaroson több helyen is felmerül, akár az iskola nevében, akár a vadásztársaság nevében, de emlékművel is tisztelegtünk a híres Afrika-kutató előtt. Minden évben megemlékezünk róla Kittenberger napon, amikor is a ház ahol élt nyitva áll a látogatók előtt. Kittenberger Kovács Ödönnel kötött barátságának köszönheti, hogy Nagymaroson élhetett. Mivel  az indiai hadifogságából 1919-ben szabadult kutatónak nem volt háza, így Kovács Ödön felajánlotta a későbbi házával szembeni Sylvia laknak nevezett üres kis házat, amelyet elfogadott, és örömmel elfogadott. 1920 tavaszától 1958 januárjában bekövetkezett haláláig Nagymaros lakosa volt.

Nyugalmasabb éveit itt, ebben a házban élte, mely kertjében van eltemetve hűséges kutyája. A házban megtalálhatóak tárgyai, bútorai. Mikor az ember belép a házba, és kicsit átengedi magát a helynek, akkor akár még a hangját is hallhatja ahogy Fekete István barátjával beszélik meg átélt vadászélményeiket. Kittenberger sokat vadászott a Börzsönyben, a közelben található a Rózsakunyhó is, ahol a legendák szerint írta a Kilimandzsárótól Nagymarosig című könyvét. Fekete Istvánnal is rengeteg időt töltött a Rózsakunyhóban, közös vadászataik alkalmával.  A ház, és a Rózsakunyhó is az Ipolyerdő felügyelete alá tartozik.

Az erdőben van egy magasles, melyet az ő tiszteletére építettek. Ha pedig a turista úton elindulunk a Szárazfák rét felé, akkor egy óriási háromlábú vadászszéket is találhatunk, mely szintén Kittenberger Kálmán tiszteletére épült.

Sétáljunk tovább a Temetőbe, ahol a régis írok mellett mesélünk a nagyamrosi temetőkről.