Kittenberger Kálmán Általános Iskola
A vonatról leszállva, és a hegy felé nézve, egy nagy sárga épület az első amit megláthatunk. Ez a Nagymarosi Kittenberger Kálmán Általános Iskola, melyet 1913-15 között Sváb Gyula miniszteri tanácsos tervei alapján építettek.

Azonban az oktatás Nagymaroson már jóval korábban kezdődött. Első írásos feljegyzés a XVI. századból még 4 deákot említ. Elsőként római katolikus iskola indulta településen, 1560-as évben az esztergomi érsek kötelezi a plébániákat a tanításra. Nagymaroson az iskola indításának kezdetét nem ismerjük pontosan, de 1717-ből az első ismert kántor tanító Geiger Henrik volt. Az iskolát a katolikus hitközség tartotta fent. 1884-ben átalakították, ekkor már 5 osztály működött benne. 1890-ben a Korona uradalom megveszi a kocsmát a Váci út 18 alatt, így 1893-tól lányok és fiúk külön épületben elhelyezett osztályokba járnak. 1909-ben a népiskola állami kézbe került, és helyhiánnyal küszködött, így több osztályt magánházakban helyeztek el, melynek bérletét az állam fedezte. Akkoriban nem sokat kellett a gyerekeknek a suliba vinniük. Egy olvasókönyv, palatábla, hozzá tartozó palavessző, és törlőkendő volt a felszerelés. Egyszerű és könnyű felszerelés, nem kellett hozzá nagy táska.

1912-ben a város vezetése oktatásra alkalmas épületet keresett, hisz a diákok száma csak nőtt. Találtak egy alkalmas területet, ahol 3 ház állt. Ezeket az épületeket 21.000 koronáért kisajátították, és lerombolták, majd 1913-ban megkezdték az építkezést.
Elrendezése:12 tanterem, 2 szertár, 1 iroda, 2 tanítói szoba, vendégszoba, szolgálati lakás. Abban az időben 682 tanulója volt, melyből 150 magyar, é s532 német anyanyelvű.
1947-48-ig Nagymaroson polgári iskola működött, majd 32 év után átadta helyét a nyolc osztályos elemi iskolának. A nagymarosi egyesült iskola, mint önálló iskola működött, és mint anyaiskolához további 7 népiskola tartozott (Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Szob, Zebegény). A folyamat csak 1949-ben fejeződött be, ekkortól a Nagymarosi Állami Általános Iskola teljesen osztatlan, magyar tanítási nyelvű iskola lett. Négy épületben 17 tanterem, 1 nevelői lakás, és 2 altiszti lakás volt. 1949-ben 566 tanuló járt az iskolába, 290 fiú, 276 lány, a 21 tagú tantestület a 3 iskola tanáraiból került ki. A váci úton és a Nagyiskolában (itt állunk most) az általános iskola, a régi napköziben tanonciskolát rendeztek be. 1950-től 1975-ig Osztényi Endre az iskola igazgatója. Működése alatt az iskola mind pedagógiai szinten, mind az eszközök szintjén sokat fejlődött. Az ötvenes években modernizálják az iskolát. Néma, majd hangosfilm vetítőgép, diavetítő, gramofon, 1965-től televízió és magnetofon segítette a tanárok nevelők munkáját. A hatvana évek elejétől a tanulók magas létszáma miatt 3-3 párhuzamos osztály indult. Elindultak a politechnika órák, különböző szakkörök voltak, repülőmodellező, kézimunka és ezermester szakkör fejlesztette az ifjúságot. Egy időben még gimnázium is volt, de a szobi gimnázium megalakulásával a nagymarosi gimnázium megszűnt. Két érettségiző osztály végzett itt, akiknek tablói még ma is az iskola falát díszítik. Sok generáció tanult ebben az iskolában, és mikor a gyerkőcök bemennek az iskolába felfedezhetik szüleik, de akár nagyszüleik iskolás fotóit is a falon.

Mai nevét az iskola 2013-ban kapta.
Sváb Gyula tervezte iskolák Erdényben, Felvidék is megtalálhatóak.” Sváb Gyula iskoláiban van valami derű, valami napsütés, valami kedvesség. Éreznünk kell, hogy ezek ne a mesterségszerűen dolgozó építész művei, van bennük valami kedves rendkívüliség, érezni bennük az alkotó lelkesedését, rajongását és szeretetét. De kapcsoljuk ki a megítélésnél a lenti kihatások kérdését és nézzük meg a tanú-építész szemeivel ezeket az alkotásokat. Bár alaprajzi elrendezésük egyszerűek és világosak, a tömeg-képzés jellegzetesen hozzáidomul az alkotó tömegelemeinek természetéhezés végül a külső kiképzések anyagszerűek és különösen az anyagok változatos használata miatt jellegzeteseit. Külföldi szem talán itt-ott kissé túl díszesnek, túl hímesnek tartaná a külső kiképzéseket, de mi a magyar szemével nézzük, magyar szemmel tudunk csak nézni és megértjük a tendenciát ismerjük a bölcseleti meggyőződést, amely a tervezőt vezeti: újból megszerettetni, megkedveltetni a magyar népművészetet a magyar néppel, megóvni a magyar népművészetet a feledéstől, nemzeti jelleget belevinni az alkotásba, magyar iskolát építeni a magyar népnek, hozzáidomulni az építészeti alakkal is a gyermek lelkületéhez. Kedves munkák ezek: sok szeretettel, meleg szívvel készültek” (Magyar Építőművészet 1927. XXVII. évfolyam 1. szám)

A macskaköves út mentén menjünk el a Mosenberger térre, ahol a Katolikus templom található,